A klímaváltozás, vagy a kényelem miatt népszerű a légkondi?

Egyre többen panaszkodnak, a légkondicionáló nélkül elviselhetetlen nyarakról. Klímatisztítás közben sokat beszélgetek az ügyfeleimmel arról, hogy ezt a globális felmelegedésnek köszönhetjük, vagy csak elkényelmesedtünk?

Mikszáth megemlíti a Szent Péter esernyőjében, hogy 1813.-ban kétszer szüreteltek Tokajban, az előző évben korán leesett hó miatt, egy hasonló esetről pedig Krúdy írt, ami még Rákóczi Ferenc idejében történt.

A Magyarországon eddig mért legmagasabb hőmérséklet 42,2 °C volt, amit 1921-ben egy augusztusi napon mértek Szerepen, míg a legalacsonyabb augusztusi hőmérsékletet, azaz 1,0 °C-ot pedig 1893-ban, Balatonfüreden mérték.

A változást nem a szélsőséges rekordokban kell keresni, hiszen azok régebben is voltak. Az éves középhőmérséklet, intenzív hullámzása mellett is láthatóan emelkedik, de ez az 100 év alatti 1° még nem indokolja meg kellő képen a megnövekvő klimatizálási igényeket.  

Ha a klíma használat szempontjából vizsgáljuk az éghajlati változásokat, akkor elsősorban az úgynevezett hőségnapok számát kell összehasonlítanunk.

Hőségnapnak azokat a napokat nevezzük, mikor a napi maximum hőmérséklet eléri a 30°C-t.

A garafikonon jól látszik a 60’-80’-as évek mélypontjai után következő, évszázados rekordot döntögető emelkedés. 40 év alatt megháromszorozódott a hőségnapok száma.

A fenti kép alapján el kell ismerni az idősebb korosztály tapasztalatait, miszerint régebben tényleg nem voltak ennyire melegek a nyarak.

…de akkor miért nyitottak a strandok május elsején???

Forrás: OMSZ