Fűtés klímával

Az elmúlt pár évben, a split klímák fogyasztásban  és megbízhatóságban is versenyképessé váltak a kondenzációs kazánokhoz képest mint fűtési alternatíva. Ezért és az alacsony telepítési költségei miatt, egyre többen választják a légkondicionálót a hagyományos fűtési rendszerek kiváltására.

Split klímák fogyasztása fűtési üzemben:

Erre a kérdésre sajnos nem lehet általános választ adni.

A split klímák, levegő-levegő hőszivattyúk, ezért a fogyasztásukat erősen befolyásolja a külső hőmérséklet. 

Az elmúlt években a gyártók egy egész szezonra adták meg a légkondik fogyasztását egy arányszám segítségével, mely a felvett áram és a leadott hőmennyiség hányadosa volt. Ez az SCOP aminek az értéke a középkategóriás klímáknál 4.0 és 5.0 körül mozgott (a két véglet amit most találtam 3,8 és 8,5!)
Pár hete, az egyik legnagyobb hazai klíma forgalmazó cég bemutatóján az előadó mérnök már ki merte jelenteni, hogy a gyártók úgy variálnak ezekkel a számokkal, hogy lehetetlen őket összehasonlítani. Sajnos ilyen körülmények között az SCOP a múlté.

1kW hőenergia előállítása klímával, 4 SCOP-al számolva 10Ft alatt van. Ezt egy középkategóriás klíma  nagyon átlag fogyasztásának tekinthetjük.

H tarifás mérő felszereltetésével ez az összeg 6Ft alá esik.

Műszaki paraméterek, melyekre figyelni kell a kiválasztásnál: 

Tavaly kezdődött egy átállás az R410a hűtőközegről az R32 hűtőközegre. Azon túl, hogy az utóbbi kevésbé károsítja a környezetet, alacsonyabb hőmérsékleten lehet használni mint az utóbbit.
A klímák működési tartománya -10 és -30 °C között mozog, ami azt jelenti, hogy míg az egyik -.10°C-on alig-alig fűtöget, addig a másik azonos fogyasztás mellett a mifelénk előforduló legzordabb fagyok alkalmával is zavartalanul kifűti a lakást.
Ott ahol nincs más fűtés csak a klíma, bizony nem szabad az olcsóbbat választani.

A fűtés beállítása.

A klíma távirányító MODE vagy SYSTEM gombja segítségével válassza ki a fűtés üzemmódot, melyet a távirányító kijelzőjén a HEAT felirat vagy egy kis napocska ikon fog jelölni. A légkondin vagy kigyullad egy másik led, vagy a fedlapján megjelenik egy nap szimbólum ami azt jeleni, hogy a készülék fűtésre váltott.
Az üzemmód váltás után túlnyomó részt vízszintesbe áll a klíma légterelő lapátja -ahány gép annyi beállítás- és látszólag semmi sem történik hosszú percekig. Bizonyos gépeknél kigyullad egy DEFROST feliratú lámpa, esetleg komótosan villog a napocska a légkondi fedlapján. Ilyenkor csak a kültéri egység dolgozik, vagy elindít egy leolvasztást, vagy csak felfűti a beltéri egységet.
Míg hűtéskor inkább felfelé fúj a klíma, addig a  fűtés megindulásakor automatikusan lefelé fordul a légterelő lapát, amit, ha nem zavaró akkor érdemes így hagyni.
A fűtés nem egy folyamatos üzem, időnként megszakítja egy automatika és leolvasztja a kültéri egységet. E nélkül a funkció nélkül egy nagy jégtömbbé válna a kültéri.
A fűtési üzem akkor is megszakad, ha a gép elérte a beállított hőfokot. Ilyenkor vízszintesbe áll a légterelő lapát és vagy leáll a ventilátor, vagy nagyon alacsony fokozatra vált.

Hátrányok:

A tapasztalatok szerint nagyon vegyes, hogy ki mennyire érzékeny a ventilátor okozta szélzajra, ez teljesen szubjektív, ráadásul ugyan az a klíma hangosabbnak fog tűnni a vidéki csendben mint egy forgalmas út mellett. Az viszont biztos, hogy míg egy radiátor teljesen észrevétlenül fűt addig a klímának hangja és huzata is van.
Másik hátránya lehet a magasabb karbantartási költség mivel évente egyszer illik kitisztítani a légkondikat.